Vannak helyzetek, amikor nem több érzésre, nem több ötletre és nem még egy újabb lehetőségre van szükségünk, hanem rendre. Valami tartósabbra. Keretre. Döntésre. Arra a belső mondatra, hogy „eddig és ne tovább”, vagy éppen arra, hogy „ezt most felépítem, és vállalom a következményeit”. A tarot negyedik nagy arkánuma, az Uralkodó,
Van az a pillanat, amikor valami már nem csak gondolat. Nem csak sejtés, nem csak belső kép, nem csak lehetőség. Elindul, testet kér, növekedni kezd, és helyet akar magának a világban. A tarot harmadik nagy arkánuma, az Uralkodónő, ennek a folyamatnak a képe. Azé az erőé, amely nemcsak megálmodik valamit,
Vannak helyzetek, amelyeket nem lehet siettetni. Hiába akarunk azonnali választ, hiába próbáljuk logikával szétszedni, megmagyarázni, rendszerezni, valami mégis ellenáll. Nem azért, mert nincs válasz. Hanem mert még nem jött el az ideje. A tarot második nagy arkánuma, a Papnő, pontosan ezt a különös belső teret mutatja meg. Azt az állapotot,
Vannak pillanatok, amikor nem az a kérdés, hogy van-e lehetőségünk, hanem az, hogy észrevesszük-e. A Mágus lapja pontosan erről beszél. Nem arról, hogy valaki varázsütésre megoldja az életét, hanem arról a különös pillanatról, amikor az ember rájön: több minden áll a rendelkezésére, mint hitte. A tarot első nagy arkánum lapja,
miért érdemes valóban megtanulni olvasni a kártyát? A tarot akkor válik igazán értékessé, amikor nem pusztán jóslóeszközként tekintünk rá. Sokan még ma is úgy gondolják, hogy a kártya elsődleges célja a jövő kifürkészése: megmutatni, mi fog történni, mire kell számítani, milyen események közelednek. Ez a szemlélet azonban csak egy nagyon
Három éve innen indultunk.
A Kronobiológia Tudásbázistól a KronoKódig.
Mit rejt számodra a mai nap?
Biztosan nem azt amit az újságokban olvashatsz… ;-)