Lelkünk útja: A lélek útjának körforgása a csillagképek szimbolikája tükrében
- Csillagképek:
- – Kos csillagkép
- – Bika csillagkép
- – Ikrek csillagkép
- – Rák csillagkép
- – Nimród csillagkép
- – Oroszlán csillagkép
- – Szűz csillagkép
- – Mérleg csillagkép
- – Skorpió csillagkép
- – Kígyótartó csillagkép
- – Nyilas csillagkép
- – Bak csillagkép
- – Vízöntő csillagkép
- – Halak csillagkép
A csillagképeket fényes csillagok alkotják, amelyek az égen egymás közelében jelennek meg, de az űrben nagyon távol vannak egymástól. Sok nép látott mintákat a csillagok között istenekkel és istennőkkel vagy a kultúrájukból származó történetekkel. Az általunk ismert csillagképek többsége az ókori Görögországból származik. Más civilizációk azonban létrehozták saját mintáikat az égbolton a számukra fontos történetek és emberek alapján.
Az éjszaka látható csillagképek az évszaktól függenek. A Föld évente egyszer teszi meg a pályáját a Nap körül. A világűrbe való kilátásunk az éjszakai égbolton keresztül változik, ahogy keringünk. Tehát az éjszakai égbolt minden este kissé másképp néz ki, mert a Föld máshol kering a pályáján. A csillagok minden este megjelennek, és kissé nyugatra mozognak az előző éjszakai helyüktől.
Saját földi elhelyezkedésünk is meghatározza azt, hogy milyen csillagokat és csillagképeket látunk, és azok milyen magasra emelkednek az égen. Az északi félteke mindig más irányba mutat, mint a déli félteke. Ez azt jelenti, hogy például Ausztráliában a csillagászok kissé másképp látják az eget, és más csillagképeket is láthatnak, mint az Egyesült Államokban.
Az alábbi ábra mutatja, hogyan változik az éjszakai égbolt, ahogy a Nap körül keringünk.
Tegyük fel például, hogy az északi féltekén tartózkodsz és az éjszakai égboltra nézel szeptember 21-én. Valószínűleg látni fogod a Halak csillagképet, viszont nem fogod látni a Szűzet, mert az a csillagkép a Nap túloldalán van. Ebben az évszakban a Szűz csillagai csak nappal voltak láthatók, de a Napunk fényessége miatt soha nem láthatjuk őket.
Felhasznált irodalom: https://spaceplace.nasa.gov