Az előző életek kérdése az asztrológia egyik legizgalmasabb, ugyanakkor egyik legnehezebben megfogható területe. Talán azért is, mert kevés olyan téma van, ahol ennyire könnyen összemosódik egymással az, amit a képletben ténylegesen látunk, amit egy adott asztrológiai rendszer ezekből a jelölőkből értelmez, és amit végül történetté formálunk.
Megmutathatja-e egy születési képlet, hogy kik voltunk egy előző életben? Megállapítható-e belőle, milyen tapasztalatokat hozunk magunkkal? Felismerhetők-e azok az emberek, akikkel már korábban is kapcsolatban álltunk? Ha igen, melyik képletelem árulkodik erről?
Ha utánanézünk a karmikus asztrológia különböző irányzatainak, meglepően sok választ találunk.
Az egyik rendszer elsősorban a holdcsomópontokat vizsgálja, egy másik a Szaturnuszt és a Plútót helyezi előtérbe. Megint mások a 12. házat, a retrográd bolygókat, a drakonikus képletet, a születést megelőző holdfázist vagy fogyatkozásokat használják. Előkerülhet Chiron, Lilith, a Vertex, különböző aszteroidák, kisebb fényszögek, sőt a szinasztriában a két ember képletének egészen speciális kapcsolatai is.
Első pillantásra akár azt is gondolhatnánk, minél több ilyen jelölőt találunk, annál pontosabban rekonstruálható valamilyen korábbi történet.
De valóban így van?
Mi történik például akkor, ha ugyanazt a radixot két különböző karmikus iskola eltérő módszerrel elemzi? Ugyanahhoz a történethez jutnak? Ha egy képletben öt különböző tényező látszólag ugyanazt a témát erősíti, akkor öt egymástól független megerősítést találtunk – vagy ugyanannak az értelmezési rendszernek öt különböző elemét?
Talán van ennél még érdekesebb kérdés is.
Honnan tudjuk, hogy egy képletben valóban felfedeztünk valamit, és mikor történik az, hogy egy már meglévő történethez kezdjük el megkeresni a megfelelő asztrológiai jelölőket?
Ezek a kérdések nem a karmikus asztrológia elutasításáról szólnak. Ha komolyan vesszük ezt a területet, éppen ezért érdemes azt is megnéznünk, honnan származnak a módszerei, mit állítanak valójában, hol erősítik meg egymást, és hol vezetnek egymástól eltérő irányba.
Honnan került az előző életek gondolata a nyugati asztrológiába?
A karma és az újjászületés gondolata természetesen jóval régebbi a modern nyugati asztrológiánál. Az indiai vallási és filozófiai hagyományokban a karma és az újraszületés összekapcsolása évszázadokon át jelen volt, és az indiai asztrológiai hagyományok is ezen a kulturális háttéren fejlődtek.
A modern nyugati kultúrában azonban más történeti folyamatok is fontos szerepet játszottak.
A 19. század második felében kibontakozó teozófiai és ezoterikus gondolkodás az újjászületés gondolatát új formában kapcsolta össze a lélek fejlődésével. Helena Blavatsky és a Teozófiai Társulat munkássága ebben meghatározó szerepet játszott. Julie Chajes történeti kutatása szerint a modern nyugati reinkarnációfelfogás nem egyszerűen egy változatlan formában átvett keleti tanítás, hanem különböző nyugati és indiai hatások összekapcsolódásából alakult ki.
Ez azért fontos az asztrológia szempontjából, mert a ma szinte magától értetődően együtt használt „karma”, „lélekfejlődés” és „előző élet” fogalmak nem egyetlen ősi asztrológiai rendszer változatlanul fennmaradt elemei.
A 20. század második felére már önálló nyugati asztrológiai irányzatok és könyvek jelentek meg, amelyek kifejezetten a reinkarnáció és a születési képlet kapcsolatával foglalkoztak.
Az egyik fontos állomás Martin Schulman 1975-ben megjelent Karmic Astrology, Vol. I. – The Moon’s Nodes and Reincarnation című könyve volt, amely magyarul A reinkarnáció a holdcsomópontok tükrében címmel jelent meg. Schulman a holdcsomópontok jegy- és házhelyzetét, valamint a hozzájuk kapcsolódó fényszögeket kifejezetten a reinkarnáció szemszögéből vizsgálta.
Stephen Arroyo Asztrológia, karma és átalakulás – A születési képlet belső dimenziói című könyvében már szélesebb megközelítést alkalmazott. A Szaturnusz, az Uránusz, a Neptunusz és a Plútó szerepét is a fejlődés és az átalakulás összefüggésében vizsgálta, és külön foglalkozott a karma és a reinkarnáció kérdésével.
Jeffrey Wolf Green evolúciós asztrológiájában a Plútó és a holdcsomópontok kerültek központi helyre. Steven Forrest szintén önálló munkát szentelt az asztrológia és a reinkarnáció kapcsolatának, Judy Hall pedig a modern „past life astrology” egyik ismert képviselője.
Már ebből is látható valami, ami a későbbiekben fontos lesz. Nem egyetlen karmikus asztrológiai rendszer létezik.
A különböző szerzők és iskolák részben ugyanazokat a képletelemeket használják, de eltérő súlyt adnak nekik, és nem feltétlenül ugyanazt értik alattuk.
Ez önmagában természetesen nem dönti el, hogy valamelyik megközelítés helyes vagy téves. Az asztrológia más területein is léteznek különböző iskolák. Arra azonban figyelmeztet, hogy amikor azt mondjuk „a karmikus asztrológia szerint”, érdemes hozzátennünk a kérdést: pontosan melyik karmikus asztrológia szerint?
De mit értünk valójában karma alatt?
A karma és az előző élet fogalmát a hétköznapi szóhasználatban gyakran szinte egymás szinonimájaként használjuk, pedig nem ugyanazt jelentik.
A karma eredeti jelentése jóval közelebb áll a cselekvéshez és annak következményeihez, mint ahhoz a leegyszerűsített elképzeléshez, hogy valamilyen múltbeli tettünkért ebben az életben „jutalmat” vagy „büntetést” kapunk. A különböző vallási és filozófiai hagyományok természetesen nem teljesen ugyanúgy értelmezik, de közös bennük az okok és következmények, a cselekedetek és azok hatásainak gondolata.
Amikor tehát az asztrológiában „karmikus” jelölőről beszélünk, érdemes rögtön megkérdezni, hogy pontosan mit értünk alatta?
Egy korábbi élet konkrét eseményének nyomát? Egy régóta működő mintát? Olyan tapasztalatot, amelynek következményeivel most találkozunk? Fejlődési feladatot? Vagy egyszerűen olyan témát, amely újra és újra visszatér az életünkben?
Nem mindegy.
Ha a karmát kizárólag az előző élettel azonosítjuk, rögtön azt kezdjük keresni a radixban, hogy „mi történt velem korábban?”. Ha azonban tágabban értelmezzük, más kérdések is megjelennek. Milyen mintákat ismétlek, milyen következményekkel találkozom, hol van dolgom a felelősséggel, és mely működéseken lenne ideje változtatnom?
Ebből a nézőpontból a karmikus asztrológia kérdése már nem csupán az, hogy ki lehettem egy előző életben. Hanem az is, hogy van-e a radixban felismerhető folytonosság múlt, jelen és fejlődési irány között – és ha van, mit tudunk erről valóban megállapítani.
Ebben a cikkben az alábbi kérdéseket járjuk körül:
• Mely képletelemeket tekintik a különböző karmikus asztrológiai irányzatok az előző életek legfontosabb jelölőinek?
• Mit jelent valójában a karma, és miért nem ugyanaz, mint az előző élet?
• Mit mesélhetnek a holdcsomópontok, a Szaturnusz, a Plútó és a 12. ház a „hozott” mintáinkról?
• Valóban karmikus jelentésük lehet a retrográd bolygóknak?
• Mit keresnek az asztrológusok a drakonikus képletben, a prenatális holdfázisban és fogyatkozásokban, Chironban, Lilithben, a Vertexben és az aszteroidákban?
• Mitől lesz egy fényszög „karmikus”, és hol kezdődnek a módszertani problémák?
• Jelezheti-e a szinasztria, hogy két ember már egy korábbi életben is találkozott?
• Ha több különböző jelölő ugyanabba az irányba mutat, az valóban megerősíti egymást?
• Mit tudunk ma a reinkarnáció kutatásáról, és van-e ennek kapcsolata az asztrológiával?
• Egy valódi radix példáján is megvizsgáljuk, hogyan épül fel egy karmikus értelmezés – és azt is, hogy ugyanabból a képletből hogyan születhet több, egymástól eltérő történet.
• Végül a saját képletedhez is kapsz egy egyszerű vizsgálati sorrendet, amellyel magad is végignézheted a legfontosabb jelölőket.
Ez a bejegyzés tovább, csak tagsággal érhető el. Bronz vagy Ezüst tagság valamelyike szükséges hozzá.
Nézd meg milyen tagságok érhetők el: előfizetések.
Vagy lépj be, ha már rendelkezel tagsággal: Belépés
