OTT VAGYOK VELED
Elmondanám, de most úgy sem értenéd,
még sötét falak közt jársz,
hová nem tör be a fény.
Elmondanám, hogy mégis érezlek,
hogy álmaidban téged
mindig kereslek!
S ott vagyok veled a sötét éjszakán,
ahol még fojt a múlt
és kísért a magány,
hogy leolvasszam rólad a fagyos könnyeket,
hogy visszaadjam néked
vezető fényedet,
mert nem engedem el soha a kezed,
hiába hiszed, hogy nem vagyok veled!
Elmondanám, de még úgy sem értenéd,
mert egyelőre még
elvesztett a fény,
de szíved egyszer majd úgyis rátalál,
időnk temérdek,
örök utunk során.
mert nem engedem el soha a kezed,
bár most még azt hiszed, hogy nem vagyok veled!
Egy pillanatra most állj meg csendesen,
fordulj befelé és
keress a szívedben.
Apró lángocska, de benne vagyok én,
de tudom megtalálsz
s megindulsz felém!
S elhagyod akkor a sötét börtönöd,
szabadságod lesz majd
a boldog örömöd.
Két karjába fog majd s ölel a SZERETET,
s akkor elhiszed, hogy ott vagyok veled!
Szalonnás Viktória 2015
Egy válasz
Gyönyörű ez a vers! Megsirattam. \Mert már van angyalom odafönt.\