Szaturnusz és az Achernar

2024. április 16.

A fókusz mostanában az egymáshoz közeledő Jupiter és Uránusz bolygókon van, melyek együttállása vasárnap pontosodik be, de természetesen ez a tranzit, amely kb. 14 évente következik be nem egy hétvége alatt zajlik le. Előre megjósolni nem lehet, mit hoz, csak a körvonalakat meghatározni, bár ehhez nem is kell asztrológusnak lenni, elég nyomon követni a világban zajló történéseket.

Viszont, ha közben ránézünk az állócsillagokra és csillagképekre, azt is látjuk, vagyis csakis az asztrológiai szoftverek mutatják, mert ha esetleg délebbre lennénk és felnéznénk az égre, még akkor sem látnánk, hogy a Szaturnusz azonos ekliptikai fokon (Halak 15°38’) áll az Eridanus alfa csillagával az Achernar csillggal (a Mars is áthaladt korábban itt). Azt semmiképpen nem mondhatjuk, hogy együttállnak, ugyanis az Achernar 144 fényévnyi távolságra van a Naprendszerünktől, tehát a Szaturnusztól is, csupán az ekliptikára vetített hosszúsági foka egyezik a Szaturnuszéval. A képen jól látható az óriási távolság köztük. Egyébként az Achernar a déli szélesség 32° előtt sosem nyugszik le és az északi szélesség 32° foka után sosem emelkedik a horizonton, tehát hazánkban sem.

Az Eridanus a leghosszabb csillagkép az égen, az Orion bal lábától a Rigeltől indul, kanyarog a Cet felé, aztán a Déli sark felé veszi az irányt jó hosszan. Az Achernar, melynek jelentése: „a folyó vége” a csillagkép legvégén található.

A hozzá kapcsolódó görög mitológia szerint Phaethon be akarta bizonyítani a barátainak, hogy ő Apollón isten fia, ezért azt kérte apjától, engedje meg neki, hogy vezethesse a Nap szekerét. Ily módon be tudja bizonyítani barátainak, hogy Apollón valóban az apja. Apollón tudta, hogy a fiú nem bírja a szekerének négy nagy ménjét, és felajánlotta, hogy vele lovagolhat az égen átívelő tüzes utazáson. Phaethon azonban ragaszkodott hozzá, hogy egyedül vezesse a szekeret. A fiú hajnalban indult útnak, és hamar nyilvánvalóvá vált, hogy nem tudja irányítani a szekeret, ami az égen száguldott, felperzselte a földet és felgyújtotta az eget. A föld megmentése érdekében Zeusz kiütötte a fiút a szekérből, aki lángolva zuhant a mitikus folyóba. Apollón megnyugtatására Héliádész (Phaethon nővérei) által ontott könnyek folyóját elhelyezték a mennyben. A folyót Eridanosnak (korai égésnek) nevezték el Phaetonról.

Ez az alap történet, melyből az asztrozófia azt a következtetést vonta le, hogy az Eridanus egy belső beavató út, amelynek az a jelentősége, hogy ne az ego szándékai vezéreljék az egyént. Szépen le van vezetve az egész csillagkép szimbolikája. Röviden: a Rigelnél meghozzuk a döntést és rálépünk arra a bizonyos belső útra, aztán ahogy a Cethez érünk, testi-lelki-szellemi tisztuláson megyünk keresztül, hogy ne a vágyaink vezéreljenek. Aztán kiégnek belőlünk a múlandó dolgok, a fölösleges vágyak (Kemence csillagkép), lefaragásra kerülnek a nemkívánatos ösztönök (Véső csillagkép). Közben fontos tudatosítani, hogy ugyanannyi időt foglalkozzunk a spirituális tevékenységekkel, mint a fizikai világgal (Ingaóra csillagkép). Az út végét az Achernar jelöli, ahol a Főnix csillagkép, az újjászületés és megújulás található (direkt nem írom, hogy szintlépés, mert ez a szó annyira elcsépelt lett).

Számomra csak az nem világos, hogy a Szaturnusz az Eridanus csillagkép végén van most az Achernar és a Főnix alfájának (Ankaa) ekliptikára vetített hosszúsági fokánál (Halak 15 fok) és az Eridanus eleje (ahol a Rigel áll) az Ikrek 17 fok körül van. Igen értem én, hogy visszafelé folyik, és úgy van értelme a leírtaknak, de a bolygók, kivéve, ha retrográdban vannak, akkor az ellentétes irányba mennek vele és három jegynyi időt még a Merkúr sem tölt a retrográd időszakában. Na mindegy, ettől függetlenül érdekesen van bemutatva ez a bizonyos a belső rejtett út és annak stációi.

A másik következtetés, melyet B. Brady asztrológus és csillagász könyvében lehet olvasni, hogy Phaethon története a Föld precessziós mozgására utal, melynek hatására a napéjegyenlőség pontja annak idején a Tejútról az Eridanusra tevődött át. Tehát az egyik világkorszak bukását és a másik kezdetét jelentette.

Brady munkássága során azt figyelte meg a déli országok tekintetében, hogy a csillag inkább természeti katasztrófákhoz, tüzekhez és árvizekhez kötődik, semmint egyéni megnyilvánulásokhoz. Mivel hazánk északabbra van, itt korlátozottan lehetne megfigyelni az eseményeket, és magyarországi születéssel senkinek nem lehet ez a lelki vezérlő csillaga (heliakális felkelő csillag), ami nem is baj, mert akkor a szülött feladata a válságokkal való megküzdés vagy annak átélése lenne, hacsak nem akarna krízismenedzsmenttel foglalkozni. 

Nem kérdés, hogy egy korszak végéhez értünk és egy új kezdődik, amit nem csak az Achernar és a Szaturnusz „együttállása” jelez, hanem a Jupiter-Uránusz együttállás és korábban (2020. dec.) a Jupiter-Szaturnusz által elindított új 200 éves korszak („Nagy Konjunkció”), melynek idén lesz az első kiigazítása, amikor a Jupiter és a Szaturnusz kvadrátba kerülnek augusztus 19-én (a kvadrát három alkalommal pontosul be, kétszer 2024-ben és 2025 júliusában).

Forrás:

Bernadette Brady: Brady’s Book of Fixed Stars

Paksi Zoltán: Égi utak csillagüzenetei

Kérjük, hagyja üresen ezt a mezőt

Örülök, hogy találkoztunk.

Iratkozz fel, hogy minden héten kaphass emailban is fantasztikus tartalmakat. 😉

Mit is?
- Heti megjelent cikkek
- Előrejelzések
- Asztrológiai érdekességek
- Fejlesztések az oldalon
- Kedvezmények

Keresztnév *

Email cím *

Nem spammelünk! További információért olvasd el adatvédelmi szabályzatunkat.
Bármikor le tudsz iratkozni természetesen.

Köszönjük bizalmadat! Most, ellenőrizd a beérkező leveleket vagy a spam mappát az előfizetés megerősítéséhez.