Amikor megszületünk, az asztrológiai képletben egy pontos pillanatot rögzítünk. Megnézzük, hol állt a Nap, a Hold és a többi bolygó, milyen volt az Aszcendens, melyik házban helyezkedtek el az égitestek, és milyen kapcsolatok alakultak ki közöttük. A régebbi korok asztrológusai azonban nem álltak meg a születés pillanatánál.
A hellenisztikus asztrológiában különös jelentőséget kapott az a Nap–Hold kapcsolat is, amely közvetlenül megelőzte a születést. Ezt nevezték szizígiának. A szizígia a Nap és a Hold együttállása vagy szembenállása, vagyis az Újhold és a Telihold.
De miért volt fontos valami, ami még a születés előtt történt?
Egy ciklus már elkezdődött
A mai szemlélet számára természetesnek tűnhet, hogy a születési képlet a születés pillanatával kezdődik. A tradicionális asztrológia gondolkodásában azonban a születés nem teljesen elszigetelt pillanat volt. Beilleszkedett egy már folyamatban lévő kozmikus ciklusba.
A Hold folyamatosan járja a maga ciklusát a Naphoz képest. Újholdkor a két fényadó ugyanazon a zodiákusbeli ponton áll, majd a Hold fokozatosan eltávolodik a Naptól, míg eljut a Teliholdig, aztán fogyó szakaszba kerül, és később ismét visszatér az Újholdhoz.
Ha valaki az Újhold és a Telihold között született, akkor a születése előtti legutóbbi fordulópont egy Újhold volt. Ha pedig Telihold és a következő Újhold között született, akkor a születését közvetlenül megelőző szizígia a Telihold volt.
Vagyis a születés előtti lunáció azt mutatja meg, hogy a születést közvetlenül megelőzően a Nap–Hold ciklus melyik kiemelt fordulópontja következett be.
A születés előtti lunáció mint kiemelt pont
Demetra George a hellenisztikus hagyományt bemutatva írja, hogy a prenatális lunáció az öt lehetséges jelölő egyike volt a hellenisztikus asztrológia egyik, primer direkciókon alapuló időmeghatározó eljárásában. Ebben a technikában a prenatális lunáció az élet legnagyobb léptékű időszakainak meghatározásában is szerepet kaphatott, különösen az élettartam és az életerő megítélésében. A Nap, a Hold, az Aszcendens és a Szerencsepont mellett tehát ez is olyan pont volt, amelyet a képlet értelmezésében és bizonyos időmeghatározó eljárásokban figyelembe lehetett venni.
A születés előtti lunáció helyét ezért ugyanúgy meg lehetett vizsgálni a horoszkópban, mint más kiemelt pontokat. Melyik házba esik? Hol található az ura? Kapcsolódik-e az Aszcendenshez vagy az MC-hez? Milyen szerepet kap más asztrológiai technikákban?
Vagyis a születés előtti lunáció nem egy különálló kiegészítő jelölő volt, hanem beépült a horoszkóp szerkezetébe. Egy olyan korábbi fordulópont, amelyhez a születési képlet kapcsolódik.
Ugyanazt a szizígiát sok ember osztja. Azok, akik ugyanazon Újhold vagy Telihold után, de még a következő szizígia előtt születnek, ugyanahhoz a prenatális lunációhoz tartoznak. A saját horoszkópjukban azonban ez a pont már különböző házakba kerülhet, más bolygókkal kerülhet kapcsolatba, és természetesen maga a teljes képlet is mindenkinél más. Ez egyszerre ad közös kozmikus előzményt és egyéni megjelenési formát.
Ez nem önálló jóslati jelölő, hanem egy korábbi viszonyítási pont: azt mutatja meg, hogy a születési pillanat nem egy üres égi térből emelkedik ki, hanem egy már zajló Nap–Hold ciklusba érkezik.
Mi történik, amikor egy régi pont újra aktiválódik?
Az én születési képletemben a születést megelőző Telihold a Vízöntő 17°28′-én következett be, vagyis ez az én prenatális szizígiám. 2027. február 6-án pedig a Vízöntő 17°38′-én egy gyűrűs napfogyatkozás következik be.
Számomra ez azért érdekes, mert jól szemlélteti, hogyan lehet egy régi technikára mai szemmel ránézni. Nem abból indulnék ki, hogy a prenatális szizígia vagy egy későbbi napfogyatkozás önmagában megmutatja, milyen esemény fog történni. Egy fogyatkozás nem ad automatikusan konkrét eseményleírást.
Februárban ezért nem azt keresném, hogy „mi fog történni velem”, hanem azt, hogy milyen témák kerülhetnek ismét fókuszba azon az életterületen, amelyhez a prenatális szizígiám kapcsolódik. Hogy ezek közül pontosan melyik jelenik meg, és milyen formában, azt már nem lehet magából a fogyatkozásból meghatározni.
Az asztrológiai gondolkodásban viszont érdekes jelenség, amikor egy későbbi égi esemény visszatér egy olyan fokhoz, amely már a születési képletet megelőző Nap–Hold ciklusban is kiemelt szerepet kapott. Ilyenkor nem egy előre megírt eseményt látunk, hanem egy korábban megjelent szimbolikus témakör újbóli aktiválódását.
Ráadásul nemcsak az én képletem lehet érdekes ebből a szempontból. A 2027. februári napfogyatkozás az 1976. augusztus 9. és 25. között születettek számára is figyelemre méltó lehet, mivel az ő prenatális szizígiájuk is a Vízöntő 17°28′-én áll.
Érdemes tehát megnézni a saját születési képletedet, és nemcsak azt, hogy milyen jegyben állt a Napod és a Holdad, hanem azt is, hogy milyen holdfázisban születtél, és hol volt a születésed előtti Újhold vagy Telihold.
Ha szeretnél mélyebben foglalkozni a Hold ciklusaival
Éppen ezért készítettük el Bánffy Szabolccsal a Holdfázisok – az inkarnációs ciklusokban, a prognózisban, a kapcsolatokban és a mindennapi életben című könyvünket.
A 162 oldalas kötetben nemcsak a születési holdfázis jelentésével foglalkozunk, hanem bemutatjuk a prenatális szizígia jelentőségét, a nyolc lunációs személyiségtípust, a progresszív Nap–Hold ciklust, a kapcsolati mintázatokat és a holdfázisok gyakorlati alkalmazását is.
A célunk az volt, hogy a Hold ciklusairól ne csak egy-egy elszigetelt jelentést tanuljunk meg, hanem megértsük azt a folyamatot, amelybe a születési képletünk is beilleszkedik.
