Szeptember 26-án 18:48-kor telihold lesz a Kos 3°36’-án.
Van az a pillanat, amikor már pontosan tudjuk, hogy valami nem úgy van, ahogy szeretnénk. Csak még nem akarjuk kimondani. Mert amíg nem mondjuk ki, addig lehet reménykedni: majd változik a helyzet, majd a másik megérti, majd eljön a megfelelő pillanat.
A mostani telihold éppen ezt a kérdést hozhatja közelebb. A Kos Hold szeretne végre lépni, a Neptunusz közelsége viszont azt mutatja, hogy közben könnyen összekeverhetjük azt, amit szeretnénk, azzal, ami valóban történik. Tudunk hinni egy kapcsolatban, egy emberben, egy tervben, és közben észre sem vesszük, hogy már nem azt látjuk, ami van, hanem azt, amit látni szeretnénk.
Pedig az álmainkra szükségünk van. A gond akkor kezdődik, amikor már a valóságot próbáljuk hozzáigazítani az álmainkhoz.
A Mérlegben járó Nap most szemben áll a Kosban járó Holddal és a Neptunusszal, ezért könnyebben megvilágosodhat valami, amit eddig talán nem akartunk meglátni. Lehet, hogy egy kapcsolatról, egy tervről vagy egy régi reményről derül ki, hogy nem úgy működik, ahogy elképzeltük. De az is lehet, hogy rájövünk, valamit túl hamar adtunk fel.
Ezért most érdemes különválasztani egymástól, amit szeretnénk, amitől félünk, és ami ténylegesen történik. Mert ez a három nagyon könnyen összekeveredik.
A Kos telihold ugyanakkor az önérvényesítésről is szól:
- Meg merjük-e mondani, hogy mit szeretnénk?
- Ki merünk-e állni magunkért anélkül, hogy közben a másikat le akarnánk győzni?
A Mars és a Chiron feszült kapcsolata régi sebeket is megérinthet ezen a területen. Van, aki azért nem mer lépni, mert fél a konfliktustól, és van, aki éppen azért lép túl nagyot, mert fél attól, hogy megint háttérbe szorul. A bátorság azonban nem ugyanaz, mint az erőből való érvényesítés.
Érdekes, hogy ez a mostani folyamat szorosan kapcsolódik a szeptember 11-i Szűz újholdhoz. Akkor egy különleges bolygóalakzatban (Sárkány) a Merkúr került a fókuszba. A gondolkodás, a felismerés és annak megvizsgálása volt fontos, hogy valóban azt látjuk-e, ami történik, vagy hozzáteszünk valamit abból, amit gondolunk és érzünk.
Most ugyanez az alakzat ismét létrejön, de a Merkúr helyére a Nap kerül.
Mintha egy lépéssel továbbmennénk. Amit akkor még csak próbáltunk megérteni, azt most már saját magunkon keresztül is megláthatjuk.
A Nap megvilágítja azt, ami eddig talán csak sejtés volt. A Nap harmonikus kapcsolata az Uránusszal és a Plútóval pedig segíthet abban, hogy ne csak felismerjünk valamit, hanem más szemmel is nézzünk rá. Nem biztos, hogy azonnal meg kell változtatnunk mindent. Néha az első valódi változás csak annyi, hogy ugyanarra a helyzetre már nem ugyanúgy nézünk.
Itt kapcsolódik be a retrográd Szaturnusz is. Lehet nagyot álmodni, lehet azt mondani, hogy holnaptól minden másképp lesz, de aztán jön a hétfő reggel. Ott már nem az számít, mit képzeltünk el, hanem hogy mit vagyunk hajlandók ténylegesen megtenni érte.
Talán ezért nem az a legfontosabb kérdés most, hogy „mit kellene megváltoztatnom?”, hanem az, hogy „mit látok már pontosan, amit eddig nem akartam meglátni?”
A születési képletben érdemes megnézni a Kos és Mérleg 3° környékét, valamint az Ikrek 5° és a Vízöntő 3° környékét is. Ezek mutathatják meg, mely életterületeken válhat személyessé ez a felismerés.
Lehet, hogy egy kapcsolatban. Lehet, hogy egy döntésben. Lehet, hogy egy régi tervben.
Az is lehet, hogy egyszer csak megszületik bennünk egy sokkal egyszerűbb mondat:
„Most már pontosan látom, merre szeretnék továbbmenni.”
Az újholdnál még azt kérdeztük, merre tovább?
A teliholdnál talán már közelebb kerülhetünk a válaszhoz.
