Szaturnusz-Uránusz ciklusa

1988-2032

Elérkeztünk a Szaturnusz és Uránusz 1988-ban a Nyilas jegyében indított 44 éves ciklusának egyik fontos mérföldkövéhez, a záró szextiljükhöz. Ugyanis a következő kapcsolódásuk az együttállás lesz 2032-ben az Ikrek jegyében, mellyel lezárják a jelenlegi korszakukat, és elindítanak egy újabbat.

Civilizációs ciklusok

Az 5 külső bolygó – Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz, Plútó – páros ciklusai világítanak rá azokra a fejlődési folyamatokra, melyek az egész emberiségre hatással vannak.  Ezek a planéták lassan, évtizedeken keresztül archetipikus jelentésüknél fogva formálják a társadalmakat. Összesen 10 ilyen ciklus zajlik folyamatosan, melyek eltérő ideig tartanak és amelyek során a társadalmak működése és felépítése lényeges változásokon megy keresztül.

• Jupiter-Szaturnusz (20 év)
• Jupiter-Uránusz (13-14 év)
• Jupiter-Neptunusz (13-14 év)
• Jupiter-Plútó (12-13 év)
• Szaturnusz-Uránusz (44 év)
• Szaturnusz-Neptunusz (36 év)
• Szaturnusz Plútó (31-38 év)
• Uránusz-Neptunusz (172 év)
• Uránusz-Plútó (113-142 év9
• Neptunusz-Plútó (493 év)

Létezik olyan időszak, amikor az egy adott ciklus mérföldkövei egybeesnek egyéb „civilizációs” ciklusok kiemelt aspektusaival ezzel még drasztikusabb változásokat eredményezve az egész világon. Ezt tapasztalhattuk meg 2020-21-ben a Jupiter-Szaturnusz-Plútó együttállásakor (lásd később az eseményeknél).

Mivel ezúttal a Szaturnusz és az Uránusz között pontosodik be egy aspektus, ezért ebben a cikkben ezt emelem ki.

A Szaturnusz-Uránusz kettősének ciklusában az egymásnak ellentmondó archetipikus elvek ütközése következtében a hatalom és a lázadás, a rend és a szabadság, a struktúra és a változás, a régi és az új közötti feszültség fokozódása figyelhető meg. Forradalmak zajlanak a tudományban, a technológiában, a kultúrában és lázadások a politikai életben. Ebben a ciklusban különösen gyakoriak a válságok, a balesetek, a hirtelen összeomlások, akár politikai, gazdasági vagy pszichológiai értelemben.

Amikor pedig egybeesik a Szaturnusz-Plútó periódusával (ahogy később az eseményeknél látjuk), akkor az aktuálisan zajló folyamatok még intenzívebb szintre kapcsolnak, ugyanis a Szaturnusz-Plútó ciklusokban erőteljesen megjelenik a mások feletti hatalom megszerzésének vágya, a szélsőséges és dogmatikus társadalmi perspektívák, továbbá a természeti katasztrófák, járványok és háborúk. 

A Szaturnusz az életről való józan gondolkodás, a kézzelfogható valóság és a keretek közé szorított lét mintázatát hordozza, az Uránusz pedig a szabadság iránti vágyat testesíti meg, valamint azt az ösztönös hajtóerőt, amely a megszokott keretek meghaladására, a hagyományos mintázatokból való kiszabadulásra sarkall.

A Szaturnusz az állandóság, a rend, az intézményesített szabályozás, valamint az erkölcsi és jogi normák képviseletében jelenik meg. Az Uránusz az újító lendületet, a váratlan felismeréseket és az előre nem látható fordulatokat hordozza és sokszor olyan eseményeket, amelyek alapjaiban rengetik meg a fennálló rendet. Az Uránusz jelenléte gyakran egyfajta belső vagy kollektív ébredéshez vezet, amely lázadást, felfordulást vagy radikális átalakulást indít el.

Amikor a két bolygó kvadrátban vagy szemben áll egymással, az aktuális ciklus fordulópontjait jelölik és az azokban az években zajló változások általában drámai és meglepő eseményekkel korrelálhatnak. Minden tranzit három alkalommal pontosult be (az oppozíció ötször), és hatásuk is több évig tart (már érezhető a bepontosulás előtti években és utána is).

1988: Szaturnusz-Uránusz együttállás a Nyilas jegyében

Az 1988-89-es időszak megfelelően tükrözi a régi rendszerek lebontását és az új struktúrák kialakulását a politikai és társadalmi szférában. Néhány jelentősebb esemény:

• A Szovjetunió megkezdte csapatainak kivonását Afganisztánból, véget vetve egy több mint nyolcéves konfliktusnak. Ez a lépés jelentős geopolitikai változást jelzett a hidegháborús erőviszonyokban (1988). ​
• Először tartottak szabad választásokat a Szovjetunióban (1988).
• Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió vezetője hivatalosan is elindította a peresztrojka nevű gazdasági és politikai reformprogramot, amely a szovjet rendszer átalakítását célozta meg (1988).
• Létrejött az első hivatalos internetkapcsolat Észak-Amerika és Európa között megnyitva az utat a globális hálózatépítés előtt (1988).
• Oszama bin Laden megalapította az al-Káidát (1988).
• Állami megrendelésű terrorcselekmények (utasszállító repülőgépek felrobbantása), és egyéb repülőgép katasztrófák.
• Éneklő forradalom, melynek következtében Észtország, Lettország és Litvánia elnyerte függetlenségét (1989).
• A berlini fal leomlása szimbolizálta a Kelet és Nyugat közötti megosztottság végét, és előkészítette Németország újraegyesítését (1989).
• Kínában tüntetések a demokratikus reformokért, melyeket a kínai kormány erőszakkal levert jelentős számú áldozatot követelve (1989).
• Csehszlovákiában békés tüntetések vezettek a kommunista rezsim bukásához, amelyet bársonyos forradalomként ismerünk (1989). ​
• Romániában erőszakos forradalom döntötte meg Nicolae Ceaușescu diktatúráját, amely a kommunista rezsim végét jelentette az országban (1989). ​

1999-2000: Szaturnusz-Uránusz kvadrát

Az 1998 és 2001 közötti évek a globális történelem olyan fordulópontjai közé tartoznak, amelyek sorsszerűen vetítették előre a 21. század kollektív kihívásait. Ebben az időszakban több szinten is törékennyé vált a biztonság érzete: az állami hatalom, a technológia, a gazdaság és az információs rendszerek egyaránt próbára lettek téve.

E korszakot nemcsak a Szaturnusz és Uránusz kvadrátja határozta meg, hanem a Szaturnusz–Plútó szembenállása (2001-2002) is, amely feszült dinamizmusával alapjaiban rendítette meg a világ addig ismert működését a rejtett erők, a kollektív árnyék és a hatalmi mechanizmusok mély rétegeit feltárva. Ez az oppozíció egyfajta pszichológiai és strukturális nyomásként működött, amely során világossá vált, hogy az eddigi rendszerek radikális újraformálásra szorulnak.

A korszak kiemelkedő eseményei jól tükrözik ezt az intenzív átalakulási folyamatot:

• A digitális korszak új hajnala: megalapították a Google-t – egy olyan információs birodalmat, amely a következő évtizedek kollektív gondolkodására is hatással lett (1998).
• Nemzetközi terrorizmus új korszaka: Az al-Káida által végrehajtott bombamerényletek amerikai nagykövetségek (Nairobi, Dar es Salaam) ellen (1998).
• Clinton–Lewinsky-botrány: az amerikai belpolitikai válság mélyítette az intézményekbe vetett bizalom megingását, és rávilágított a hatalom és erkölcs viszonyára (1998).
• Koszovói háború: a NATO katonai beavatkozása megrázta az európai politikai egyensúlyt, és új szakasz kezdődött a nemzetközi szerepvállalások történetében (1999).
• Az euró bevezetése: az európai integráció történelmi lépése, amely pénzügyi és gazdasági szempontból is új korszakot nyitott (1999).
• Iskolai lövöldözés Colorado államban: a kollektív tudatot megrázó tragédia, amely új társadalmi diskurzusokat indított a fegyvertartásról, iskolai biztonságról és ifjúsági krízisekről (1999).
• Y2K pánik: a millenniumi informatikai összeomlástól való félelem hatalmas hullámokat vert, ám végül nem vált valóra – ez kollektív emlékeztetőként szolgált a félelemkeltés és a realitás viszonyáról (2000).
• Vlagyimir Putyin hatalomra lépése: Oroszország geopolitikai irányváltásának kezdete, amely hosszú távon is érezteti hatását (2000).
• Az Air France Concorde tragédiája: a szuperszonikus technológia iránti lelkesedés végét jelezte, és egyúttal az elit légiközlekedés korszakának lezárását is elindította (2000).
• 2001.09.11: az Egyesült Államokat ért terrortámadások világrend-formáló eseménnyé váltak. A Világkereskedelmi Központ összeomlása nemcsak életeket követelt, hanem alapvetően újragondolta a biztonságról, szabadságról és globális fenyegetettségről alkotott kollektív képet.
• A Patriot Act megszületése: válaszul az új típusú fenyegetésekre, az amerikai állam megnövelte hatáskörét hosszú vitákat indítva a személyes szabadság jogok és a közbiztonság határáról.

2008-2010: Szaturnusz-Uránusz szembenállás

A 2007 és 2012 közötti időszakot jelentős gazdasági és politikai események jellemezték, amelyek mélyreható hatással voltak a világ társadalmaira és gazdaságaira ugyanis ekkor pontosult be a Szaturnusz és a Plútó kvadrátja is (2009-10).

• Románia és Bulgária csatlakozása az Európai Unióhoz (2007): bővítve ezzel az unió keleti határait. ​
• Steve Jobs, az Apple vezérigazgatója bemutatta az első iPhone-t (2007): amely forradalmasította a mobiltelefon-ipart és a digitális kommunikációt. ​
• Globális pénzügyi válság kirobbanása: az Egyesült Államok ingatlanpiacának összeomlásával kezdődött, és világszerte gazdasági recesszióhoz vezetett. Számos bank és pénzintézet került csőd közeli helyzetbe, ami állami beavatkozásokat tett szükségessé (2008). ​
• Barack Obama megválasztása (2008): aki az USA első afroamerikai elnöke lett. Elnöksége alatt számos reformot indított el, beleértve az egészségügyi rendszer átalakítását és a gazdaság helyreállítását célzó intézkedéseket.​
• Bitcoin megjelenése (2009): az első decentralizált kriptovaluta, amely új korszakot nyitott a digitális pénzügyek terén. ​
• H1N1 influenzajárvány (2009): több százezer ember halálát eredményezte világszerte. ​
• Haiti földrengés (2010): több mint 220 000 ember halálát és súlyos károkat okozva az infrastruktúrában.
• Olajkatasztrófa a M​exikói-öbölben (2010): az USA történetének legnagyobb olajszennyezéséhez vezetett.
• Oszama bin Laden halála (2010): az USA különleges erői Pakisztánban végrehajtott akció során megölték az al-Káida vezetőjét.
• Arab Tavasz kezdete (2010): Tunéziában megkezdődtek azok a tüntetések, amelyek később az egész arab világra kiterjedő forradalmi hullámot indítottak el és​ kormányok megdöntéséhez vezettek

2021: Szatunrusz-Uránusz kvadrát

A 2020 és 2023 közötti időszakban a Szaturnusz-Uránusz kvadrát mellett más nagyhatású tranzitok is jelen voltak, amelyek egymást erősítve olyan kollektív átalakulásokat indítottak el, amelyek hosszú távon is meghatározónak bizonyulnak:

• Szaturnusz-Plútó együttállás (2020.01.12. Bak 22°46’)
• Szaturnusz-Jupiter együttállás (2020.12.21. Vízöntő 00°29’)

E konstellációk együttes ereje váltotta ki azt a globális nyomást, amely egyéni és társadalmi szinten mély megrázkódtatást hozott. A Szaturnusz–Uránusz kvadrát három alkalommal pontosult be 2021. során és a megszokott rend, valamint a kitörni vágyó új impulzusok közötti éles konfliktust testesítette meg. A társadalmi feszültségek, a gazdasági bizonytalanságok és a hirtelen technológiai fordulatok mind ezen fényszög dinamikáját tükrözték. Ez a kvadrát nem csupán változásról szólt, hanem annak kikényszerített változatáról – amikor nincs más út, csak az előre, de ismeretlen terepen.

Mindeközben 2020. elején a Szaturnusz és a Plútó együttálltak a Bak jegyében, amelynek hatása már 2019 végétől érezhető volt. Ez a konstelláció ahogy már korábban említettem gyakran társul mélyreható, rendszerszintű átrendeződésekkel – különösen a hatalom, a kontroll, a túlélési mechanizmusok és a kollektív félelmek területén. Az élet működését szabályozó struktúrák – legyen szó politikai, gazdasági vagy társadalmi rendről – alapjaiban rendültek meg, és ez sok esetben nem reformot, hanem teljes lebontást követelt meg.

Nem sokkal ezután, 2020. december 21-én a Jupiter is csatlakozott a Szaturnuszhoz egy új nagy ciklus elindításával (Nagy Konjunkció), mely a Vízöntő jegyében jött létre, és nemcsak egy korszakváltást jelölt, hanem azt is előidézte, hogy a már meglévő feszültségek világméretűvé növekedjenek. A Jupiter, mint az expanzió és felnagyítás princípiuma, globális szintre emelte a Plútóval és Szaturnusszal kapcsolatos folyamatokat – így vált a járvány nem pusztán egészségügyi, hanem társadalmi, gazdasági és morális krízissé is.

Érdekes, hogy a 2022 februárjában megkezdődő orosz-ukrán konfliktus „megszüntette” a járványt. Asztrológiailag ez nem annyira meglepő, hiszen a Plútó, az alvilág démonja analógiát váltott. Neki tulajdonképpen mindegy milyen úton gyakorol hatást, a lényeg, hogy erőt adjon és felerősítse azt, amit megérint és szembesítse az emberiséget morális árnyékával.    

Ez a hároméves időszak tehát nem csupán egy sor tranzit hatásának következménye volt, hanem egy komplex, sorsfordító energetikai spirál, amely nem hagyta érintetlenül sem az egyéneket, sem a kollektív struktúrákat. Ami addig biztosnak tűnt, kérdésessé vált. Ami korábban működött, már nem volt tartható. A 2020–2023 közötti évek így a régi világ lezárásáról és egy új, még formálódó korszak alapjainak kereséséről szóltak.

2025-2026: Szaturnusz-Uránusz szextil

A mostani az időszak a ciklus befejezéséhez tartozó zárószextil, amely a finomhangolás időszaka a régi és az új között. Ez már nem hoz olyan drasztikus kihívásokat, mint a kvadrátok és a szembenállás, hanem az Uránusz által képviselt reformok fokozatosan épülnek be a rendszerbe. Annak ellenére, hogy még ilyenkor is képes az Uránusz elég messzire elmenni, hogy változást hozzon, főleg, ha a Szaturnusz elnyomja a törekvéseit.

Úgy gondolom, inkább az utóbbit tapasztaljuk. Rengeteg esemény történik a világban, zajlik a globális sakkjátszma a világ újrafelosztása a három nagyhatalom az USA, Kína és Oroszország között. Egy új világrend van kialakulóban.

2032: Szaturnusz-Uránusz együttállás az Ikrekben

A jelenlegi ciklus vége és egy új kezdete.

Jelen ciklus aspektusai, dátumai és ekliptikai pozicói