Jézus születése és a karácsonyi csillag

Jézus születésének konkrét dátuma nem szerepel sem evangéliumokban, sem egyéb történelmi forrásokban. Megpróbálták csillagászati eseményként is értelmezni, ahol az egyik kísérletet Johannes Kepler német matematikus és csillagász tette, de mások is foglalkoztak a témával.

Kepler 1603-ban figyelte meg a Jupiter és a Szaturnusz együttállását, ami a Nyilas jegyében és a Kígyótartó csillakép lábánál történt. Számításai szerint ez az esemény csaknem pontosan 800 éves időközönként történt. Az együttállás a következő évben is megismétlődött, így jobban tanulmányozta az eseményt.1604 októberében Kepler szupernóvának volt tanúja. Kiadott egy könyvet erről az eseményről (De Stella Nova), de miközben ezen a könyvön dolgozott, találkozott Laurence Suslyga lengyel csillagász munkájával, aki azt állította, hogy bizonyos égi jelek alapján Jézus i.e. 4-ben vagy az előtt született (és legalább 4 évet hozzá kell adni a kereszténység most használatos korszakához). Ez vezetett Kepler elméletéhez, amely szerint a mágusok által követett csillag az 1604–1605-ös stella nova megfelelője volt, ami a Jupiter és a Szaturnusz együttállása idején vagy azt követően jelenhetett meg i.e. 7-ben (amihez később a Mars is csatlakozott, i.e. 6-ban).

Kép forrása: https://www.nature.com/articles/462987a

A betlehemi csillag (háromkirályok csillaga vagy karácsonyi csillag) csak a Biblia újszövetségi részében található Máté evangéliumában (Mt 2,1-11) szerepel. Máté leírása szerint a Názáreti Jézus a júdeai Betlehem városában történt megszületését egy csillag jelezte az égen, egy rendkívüli égi jelenség, amit követtek a napkeletről származó bölcsek, akik így találtak rá az újszülött Jézusra.

Más csillagászok a Vénusz és a Jupiter együttállásának idejére datálták Jézus születését i.e. 2-ben. Bármelyik opció is lehet, azonban az akkori naptárok másként épültek fel, ugyanis a rómaiaknak saját naptáruk volt, mely 10 hónapból állt, később ezt megváltoztatták 12 hónaposra, de sajnos négyévente egy nap hozzáadódott a rögzített időhöz.

525-ben Dionysius Exiguus, egy szkíta szerzetes úgy döntött, hogy többé nem akarja, hogy közössége a római naptárt kövesse, és mindent Jézus születése alapján akart feltérképezni. Jézus születésének 1. évére számolt vissza, de elkövetett néhány fontos hibát. Nem vette észre, hogy a római naptár évről évre nő, és nem vette figyelembe, hogy az ő módszere alapján Jézus a nulladik évben született volna, ami nem létezik. Sajnos több mint 1000 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy hibáit Laurence Suslyga felfedezze, aki Jézus születését i.e. 4-re datálta. Kiderült, hogy a Dionüsziosz-naptár legalább öt évvel nem stimmel, így Jézus születésének i.e. 4-ben (+/- néhány év) kell lennie.

Tehát az i.e. 6. év a Jupiter-Szaturnusz együttállásával lehet egy opcionális dátum Jézus születésére, de ez még mindig csak egy elmélet. A legtöbben egyetértenek az i.e. 6 és 2. közötti dátummal és sokan úgy gondolják, hogy a Jupiter és a Szaturnusz együttállása lehetett a karácsonyi csillag.

Ebenezer Sibly (1751-1799 körül) angol orvos, asztrológus és az okkultizmussal foglalkozó író 1826-ban publikált New and Complete Illustration of the Celestial Science of Astrology c. könyvében szerepel Jézus feltételezett születési időpontja és horoszkóp ábrája is, mely szerint Jézus a 45. julián év december 25-én született éjfélkor. Ezeket a számításokat dr. John Butler (1610-1688) ormondi herceg végezte el, akinek az írását Sibly egy az egyben átemelte könyvébe anélkül, hogy módosított volna rajta valamit, nehogy feledésbe merüljön az értékes munka. Butler megállapította Jézus életének jelentős eseményeit és a hozzájuk tartozó direkciókat (lásd a képeken alul), majd annak alapján állította fel a képletet és elemezte részletesen (892-912.old).

Kép forrása: https://hu.wikipedia.org/wiki/Asztrol%C3%B3gia

Ha figyelembe vesszük, hogy a Júlián-naptár i.e. 45. január 1-jén lépett életbe, akkor Jézus születése a Gergely-naptár szerint i.e. 1. év december 25. Ha megnézzük az efemeridákat arra az időpontra, majdnem megegyeznek Sibly könyvében szereplő adatokkal:

Asc: Mérleg 1°26’
Nap: Bak 1°59’
Hold: Kos 28°1’ (együttállva az Algollal)
Merkúr: Bak 2°59’
Vénusz: Vízöntő 17°28’
Mars: Kos 6°36”
Jupiter: Mérleg 8°16’
Szaturnusz: Ikrek 12°1’

Forrás: https://www.astro.com/swisseph/swepha_e.htm

Ebben az esetben viszont a Jupiter és a Szaturnusz trigonban állnak egymással. Ha ez a valós születési időpont, akkor mi lehetett a betlehemi csillag? Keplernek van igaza és valóban egy szupernova volt? Ez továbbra is rejtély marad.