Mikor stacioner egy égitest?

Mit nevezünk álló vagy stacioner bolygónak, mikortól?

Mint tudjuk a legritkább esetben áll meg egy bolygó vagy égitest a pályáján (ismereteink szerint, eddig egyszer sem történt meg) 😀 Ezt a fajta mozgást a földről nézve látjuk állónak vagy retrográd (visszafelé haladónak) Az asztrológia un. földközpontú nézetet használ.

A gondunk a szoftver tervezésekor az volt, hogy mikor is lesz stacioner és mikortól retrográd az adott égitest. (Majd persze ugyanez mikor ismét állni látszik és elindul előre). Amíg a Merkúr általában évente 3x is 2-3 hétig retrográd, a Plútó közel 6 hónapig. Így egységesíteni nem lehet, hogy a mozgásirány változásának pillanata +/- 2 nap mondjuk.

Elolvastunk minden könyvet, cikket a témában, amire rá kellett jönnünk:

Nincs egységes meghatározása(!) annak, mikortól tekintjük stacionernek az adott bolygót és mikortól már retrográd. Két elfogadott (általánosan használt) szabály létezik, ami mindjárt három igazából..

1, Amikor a maximum sebessége 5% alá esik, akkor stacioner (utána természetesen retrográd) majd újra belassul 5% alá, ismét stacionerré válik. Ezt követően indul el újra előre.. (innentől normál mozgásúnak jelölhetjük)

1/b, Ugyanez a szisztéma, de elfogadott 2%-os sebességnél is a maximumhoz viszonyítva (és feltételezhetően a kettő között bármi szám). Lényegében magad döntheted el (vagy a szoftver, amit használsz teszi meg helyetted), hogy mikortól jelöli stacionernek és meddig az adott égitestet.

Felhasznált cikk: https://www.astro.com/astrowiki/en/Stationary_Phase

2, A másik amikor az átlag sebességének (nem a maximum, mint fent) 30%-a már csak a sebessége.

Annyi mindenesetre megállapítható, hogy ki ezt, ki azt használja. Természetesen nagy eltérések nincsenek azért, de mindenesetre jó tudni. Mi a szoftverben az 1-es verziót fogjuk használni, vagyis az átlagos sebesség 5%-nál (és alatta) jelöljük stacionernek.

Pontos adatok: hamarosan