Türelem, szorgalom, komoly, mély gondolkodás jellemez. Az életbölcsességek igazi mestere vagy. Annak ellenére, hogy mit mondasz, minden idegen vagy távoli dolgot aggasztónak érzékelsz, és életed első felében nem is utazol, vagy nem élvezed az utazást. Józan, olykor konformista felfogásod dologról és emberekről aligha fér össze a kalandozás szellemével, vagy a szó szoros értelmében és átvitt értelemben is idegen dolgokhoz kötődő elképesztő és ismeretlen eseményekkel.
Idővel egyre jobban érdeklődsz az iránt, amit nem ismersz, és gyakran használod természetes szigorodat és komolyságodat, hogy magasabb tudásra tegyél szert az erkölcs, a filozófia, a vallás vagy a politika területén. Életed második felében a távoli utazásoktól való vonakodásod felfedezések utáni szomjúsággá és féktelen szabadsággá változhat, hogy végre beleharapj abba a gyümölcsbe, amely korábban oly félelmetesnek tűnt.
Lelkünkben már mindent megéltünk egyszer, és az évezredek emlékei archetipikusan jelen vannak. A szellemnek szüksége van egy indító lökésre, hogy újra emlékezzen, majd másokat is segítsen az emlékezésben. De a szellem gyakran tévútra vezet, felnagyítva saját nagyságát, melyről tudósítani is szeretne. Vállalni kell a felelősséget azért, amit hírül adsz. Itt nem a külvilágról van szó, hanem rólad. A saját törvényeidet kell megismerni és emlékezni rájuk. Mások rajtad keresztül ismerik meg ezeket a törvényeket és neked ezáltal kell saját törvényeid sérüléseire emlékezned. Ismerős a mondás: „Más szemében a szálkát megleli, a magáéban a gerendát is feledi!”