Valószínűleg egészen másnak érezted magad gyerekként. Soha nem tudtál beilleszkedni teljesen. Te voltál a furcsa gyerek az iskolában, vagy a népszerű lázadó. Gyermekkorod minden volt, csak nem tipikus. Még akkor is, ha tökéletesen megfeleltél az iskolai normáknak, a szüleid különösek, szokatlanok, vagy akár egy olyan közösség részei is lehettek, amely nem hasonlított az osztálytársaidéhoz. Ha a családi hagyományok nem egyeztek meg a hiteddel, akkor lehet, hogy tiltakoztál ellenük, és még korán el is hagytad otthonodat, hogy megtaláld a véleménynyilvánítás szabadságát.
Egy másik gyakori asszociáció, hogy nem illettél bele a családi rendszerbe. Valószínűleg szégyellted magad azért, hogy ki vagy. Azt mondták neked, hogy olyannak kell lenned, mint mindenki más, de belül mindig más akartál lenni. Lehet, hogy szerettél volna érzelmileg többet kapni a szüleidtől, de csak hidegséget kaptál. Alternatív megoldásként arra kényszerültél, hogy alkalmazkodj. De az egyéniség erős érzését elősegítő hatásokkal való felnövés is megnyilvánulhatott.
Ha fiatalon kirekesztettnek vagy elidegenedettnek érezted magad, megtanulhattad, hogyan legyél mutatós, hangos, figyelemfelkeltő és egyedi, hogy jobban szeretve és elfogadva érezd magad. Használhatod önbizalmadat, vagy megmutathatod intelligenciádat és tehetségedet, hogy csodálatot szerezhess.
Szabad életre vágysz, melynek minden pillanatát ki akarod élvezni. Nem szeretnéd követni a mások számára értelmes szabályok betartását. Hajlamos vagy arra, hogy más emberekkel azonosulj, és szívesen lemondasz a döntési jogról. Remek közvetítő képességekkel rendelkezel. Cselekedeteidet humanitárius törekvések vezérlik, inkább mások megfigyelése, mint a rivaldafényben való tartózkodás kényelmes.