Elipszek, azaz Nap- és Holdfogyatkozások

Az évkör legerősebb Holdciklusai a fogyatkozások, amelyek az egyik Holdcsomópont közelében történnek. Ilyenkor a Nap és a Hold nemcsak azonos hosszúsági, de azonos szélességi fokon is áll. Mindig párban járnak, a Napfogyatkozást két héttel előbb vagy később Holdfogyatkozás követi. Egy évben általában két-két fogyatkozás van, az időpontok évről évre változnak, 2025-ben márciusban és szeptemberben, 2026-ban februárban és augusztusban és így tovább. Mindegyik egy bizonyos sorozat része, melynek van egy kezdőképlete, melyet úgy is lehet kezelni, mint egy születési képletet. Mind egyéni mind kollektív szinten jelezhetnek változást és fordulópontot. Kérdés, hogyan kezeljük ezeket.

• Mit jelentenek a fogyatkozások és milyen típusai vannak?
• Miért a Holdcsomópontok környezetében történnek?
• Mi a különbség a Nap- és a Holdfogyatkozás között?
• Mik azok a Saros-ciklusok?
• Hogyan dolgozhatunk a Saros-sorozattal?
• Mire hívják fel a figyelmet a fogyatkozások egyéni szinen?
• Meddig tart a hatásuk?
• Milyen fényszögeket érdemes figyelembe venni és mekkora orbiszt használni?
• Mit jelent fogyatkozás idején születni?
• Mit jelentenek a születés előtti eklipszek?

Holdfogyatkozás

A Holdfogyatkozás mindig Teliholdkor (Nap-Hold szembenállás) történik. Ilyenkor a Föld a Nap és Hold között van és a Hold részben vagy egészben a Föld árnyékába kerül.

1. ábra: Teljes Holdfogyatkozás geometriája

Holdfogyatkozás típusai

Teljes Holdfogyatkozás: A Hold a Föld árnyékának belső részébe, vagyis az umbrájába költözik. Ilyenkor a Hold vöröses vagy narancssárga színűnek tűnik, mivel ezek a színek kevésbé szóródnak, mint a rövidebb hullámhosszú színek (kékek és az ibolyaszínek). Minél több por vagy felhő van a Föld légkörében, annál vörösebbnek tűnik a Hold.

Részleges Holdfogyatkozás: A Hold a Föld umbrájának csak egy részén halad át.

Penumbrális Holdfogyatkozás: A Hold áthalad a Föld félárnyékán vagy árnyékának halvány külső részén.

2. ábra: Holdfogyatkozás típusai

Napfogyatkozás

A Napfogyatkozás mindig Újholdkor (Nap-Hold együttállás) történik.

A Hold pályája körülbelül 5,1°-kal megdőlt a Föld Nap körüli pályájához képest, ezért a Hold a Föld perspektívájából nézve általában a Nap felett vagy alatt halad el, amikor köztünk és a Nap között halad. A látszólagos pontokat, ahol a két pálya keresztezi egymást Holdcsomópontnak nevezzük. Amikor az Újhold az egyik ilyen Holdcsomópont közelében teljesedik ki, a Hold árnyéka a Föld bizonyos részére eshet, és Napfogyatkozás következik be.

3. ábra: Teljes Napfogyatkozás geometriája

Napfogyatkozások típusai

Részleges – Csak a Hold félárnyéka vetül a Földre. Sehol a Földön nem látni úgy, hogy teljesen eltakarja a Napot és csak nagy takarás esetén látható szabad szemmel.  

Gyűrűs – A Hold árnyékkúpjának a csúcsa a Föld előtt halad el (a Hold túl messze van a Földtől ahhoz, hogy teljesen befedje a Napot).

Teljes – A Hold teljes árnyéka a Földre vetül (a Hold elég közel van a Földhöz ahhoz, hogy teljesen befedje a Napot).

Hibrid – Ritka jelenség, a fogyatkozás gyűrűsnek és teljesnek tűnik az út különböző szakaszain. 

4. ábra: Napfogyatkozás típusai

Saros-ciklusok

A fogyatkozások nem egymástól elszigetelt események, hanem mindegyik egy sorozat részét képezi. Annak ellenére, hogy a Holdfogyatkozások sokkal nyilvánvalóbbak, a sorozatoknál mindig a Napfogyatkozásokat vesszük figyelembe. Minden Napfogyatkozás egy család tagja, és minden családnak megvannak a sajátosságai. Ezeknek a családoknak vagy ciklusoknak van kezdete, közepe és vége, és először a babilóniaiak fedezték fel őket. Ezeket a sorozatokat a görög lexikográfus, Suidas a Kr.u. 10. században Saros-sorozatnak nevezte el (a saros szó ismétlést vagy ismétlődést jelent.)

Mindegyik Saros-sorozat 18 év plusz 9-11 naponként produkál Napfogyatkozást. Az egyes sorozatok apró részleges Napfogyatkozásként kezdődnek az Északi- vagy a Déli-sarkon a csomóponti tengelyhez képest 15° és 18° közötti távolságban. A sorozat minden egyes fogyatkozása egyre közelebb történik a csomópont tengelyéhez, lassan csökkentve az orbiszt a fogyatkozás és a tengely között. Ez az egész folyamat több száz éven keresztül megy végbe, az adott sorozaton belüli fogyatkozások részlegesről teljesre változnak, ahogy a csomópont tengelyéhez képest 9°-11°-on belülre kerülnek.

Körülbelül 650 év elteltével a sorozat fogyatkozásai a csomóponti tengely mentén következnek be, majd folytatják útjukat, távolodva a csomóponti tengelytől, amíg a sorozat fogyatkozásai ismét részlegesek lesznek a tengelyhez képest 9° és 11° között.

A ciklus vége az, amikor a sorozat végül egy apró részleges fogyatkozást produkál körülbelül 18°-kal a csomópont tengelye mögött. Ez a Napfogyatkozás a sorozat kezdetével ellentétes póluson fog bekövetkezni. Ha a Saros-sorozat egy apró részleges fogyatkozással született vagy kezdődött az Északi-sarkon, akkor körülbelül 1300 évvel később a Déli-sarkon egy apró részleges fogyatkozásként ér véget.

5. ábra: Napfogyatkozás Saros-sorozata

Az 5. ábrán a Napfogyatkozások sorozata az Északi-sarkon kezdődik, tegyük fel, hogy Kr. u. 1000-ben. Ebben a sorozatban 18 évenként lesz napfogyatkozás. Minden Napfogyatkozás a Föld felszínén az előzőhöz képest 120°-os hosszúsági fokot fog áthaladni, és minden fogyatkozás egy kicsit délebbre fog haladni. 1650-re a Saros-sorozat élettartamának felénél lesz, és fogyatkozásokat fog produkálni a Föld egyenlítői régiójában. Ahogy a sorozat öregszik, egyre közelebb kerül a Déli-sarkhoz, és végül, körülbelül 2300-ra, a sorozat egy apró részleges fogyatkozást fog produkálni a Déli-sarkon, amely az utolsó Napfogyatkozása lesz.

Egy adott időszakban kb. 42 Saros-sorozat aktív, ezek fele az Északi-sarktól a Déli-sarkig, a másik fele pedig a Déli-sarktól az Északi-sarkig tart. Minden évben két fogyatkozási időszak van, az egyik a felszálló, a másik a leszálló Holdcsomópont körül.

Az egyéni sorozatok természete

A fentiek alapján tehát minden Saros-sorozat egy meghatározott időpontban kezdődik az Északi- vagy a Déli-sarkon. Így van születési képlete. Minden Saros-sorozat 71-73 Napfogyatkozást is tartalmaz. Minden Napfogyatkozás és az azt követő vagy megelőző Holdfogyatkozás kifejezi annak a Saros-sorozatnak a jellemzőit, amelyhez tartozik. Mivel a sorozat 18 évente produkálja a hozzá tartozó fogyatkozásokat, ezért, ha csak önmagukban nézzük őket, olyan, mintha véletlenszerű események sorozatai lennének. Azonban, ha tudjuk rendezni őket, akkor nagyobb eséllyel lehet előrejelezni az eseményeket. 

Munka a Saros-sorozattal

Két lehetőség adódik. Az egyik az, hogy egy adott Saros-sorozathoz tartozó fogyatkozásokat és a hozzájuk tartozó eseményeket megvizsgáljuk és ebből vonunk le következtetéseket. Ez elég nagy kutatómunkát igényel, több száz év történéseit végig nézni.

A másik lehetőség, megnézni az adott sorozat kezdőképletét, majd ezt az információt felhasználni az előrejelzéseknél. Ehhez remek segítséget nyújt Bernadette Brady munkássága, aki a Predictive Astrology c. könyvében az összes sorozat kezdőképletét kielemezte és meghatározta, az 1900 és 2050 évek közötti fogyatkozások mely sorozathoz tartoznak. Így könnyen beazonosítható, hogy az aktuálisan előttünk álló fogyatkozás milyen energiákkal lesz átitatva. Ugyanis minden kezdetben benne van az egész, ezáltal a kezdő fogyatkozás meghatározó jelentőségű az összes többi fogyatkozásra a sorozatban.

Ha nincs kéznél Brady könyve, semmi gond, az aktuális fogyatkozásnál kitérek rá az elemzésnél.

Mi a különbség a Nap- és a Holdfogyatkozás között?

A Napfogyatkozás inkább külső, az ember körüli eseményekkel foglalkozik, amelyeket nem tudatosan váltunk ki. A Holdfogyatkozás pedig inkább érzelmi vonatkozású, saját gondolataink vagy érzéseink által előidézett eseményekhez kapcsolódnak.

Hogyan hatnak egyéni szinten a fogyatkozások?

A fogyatkozások olyanok, mint a reflektorfények, bevilágítják életünk adott szegmensét. Főleg akkor jelentősek, ha az adott életterületen már régóta a szőnyeg alá söpörtük a problémákat. Ezért jó alkalom, hogy tudatosítsuk az adott témákat. Amikor ezek a rejtett problémák felszínre kerülnek, akár drámai változásokkal is járhatnak.

Ha vállaljuk az ezzel járó kihívásokat, akkor a sorozat energiamintázatának megfelelően (akár könnyű, akár nehéz) a fogyatkozás hatása hosszútávú, akár életre szóló is lehet. Természetesen dönthetünk úgy is, hogy továbbra sem kívánunk foglalkozni az adott problémával, vagy kivetítjük másokra, de ez nem biztos, hogy egészséges jövőhöz vezet.

A fogyatkozások nem eredendően rosszak, egy intenzív energiát tükröznek, és elindítanak bizonyos folyamatokat. A radixra vetítve, ha valamely bolygót érintik, azt érzékennyé teszik egy időre, de még akkor is felkavarhatnak bizonyos témákat abban a házban, amelyet érintenek, ha nem áll ott bolygó.

A meg nem oldott és felgyülemlett problémákat bizonyára megvilágításba helyezik és megbolygatják, de ez nem rossz, a megoldást segítik elő. Az a kérdés, hogy állunk hozzá és mi a válaszreakció. Mivel a csomóponti tengelyt érintik, mindkét házpárral érdemes foglalkozni, ugyanis ami az egyiket érinti, kihat a másikra is.

Ptolemaiosz szerint a Napfogyatkozás hatása annyi évig tart, ahány óráig tart az elsötétülés, a Holdfogyatkozás hatása pedig ugyanennyi hónap. A tradicionális asztrológia nem tartja harmonikus vagy pozitív eseményeknek a fogyatkozásokat a fénykiesés végett. Minél közelebb áll a sötétülés a teljeshez, annál erőseb a hatása.

Milyen fényszögeket érdemes figyelembe venni és mekkora orbiszt használni?

A születési képlet és a fogyatkozás összefüggésében a főfényszögeket érdemes vizsgálni (főleg az együttállást és a szembenállást). Az orbisz pedig legfeljebb 2° a szembenállás és legfeljebb 2,5° az együttállás esetében. Kvadrátnál pedig max. 1° a javasolt.

Fogyatkozás idején születni

Érdemes megnézni azt a Saros-sorozatot, amelyhez a születéskori fogyatkozás tartozik és annak kezdőképletét. Ugyanis a szülött életére, annak a sorozatnak az energetikája meghatározó hatással lesz, mélyen kapcsolódva a sorozat tulajdonságaihoz annak kifejezéseként fog élni.

Születés előtti eklipszek

A születés előtti eklipsz az a Napfogyatkozás, ami a születés elött történt, és az egyén karmikus útjának jelzőjének tekintik egyes asztrológusok. A jegy megmutatja a szülött személyiségének azon tulajdonságait, amelyeket az előző inkarnációk során nem megfelelően használt, vagy nem volt elég fejlett, ezért a jelen inkarnációban különös figyelmet igényel. A ház megmutatja azt az életterületet, amely karmikus leckét tartogat és ahol a karmikus adósságok kiegyenlíthetők. A fényszögek esetében a harmonikus aspektusok a spirituális növekedés csatornáiként, a feszült aspektusok pedig további erőfeszítést igényelnek az akadályok leküzdésére. A kvinkunxoknak különös jelentőséget tulajdonítanak a karmikus hibák ismétlésének hajlandóságában. Továbbá kulcsbolygónak tekintik azt a bolygót, amelyik a születés előtti Napfogyatkozást közvetlenül követő bolygó, ugyanis úgy tartják róla, hogy a megelőző inkarnáció azon aspeketusait jelzi, amelyek karmikusan érintik a jelenlegit.

Persze ez sem bizonyítható, úgy, mint a Holdcsomópontok által képviselt szimbolika az előző életekre vonatkozóan, ezért hasonlóképpen érdemes kezelni a prenatális eklipszeket is. Ettől még figyelemre méltó és érdekes lehet.

Felhasznált irodalom:
Bernadette Brady: Predictive Astrology: The Eagle and the Lark
Liz Geene: The Luminaries: The Psychology of the Sun and Moon in the Horoscope
Rose Lineman: Eclipse Interpretation Manual
https://eclipsewise.com/