Felmerült bennem a kérdés ebben a rohamos léptekkel változó világban. Sok idegen nyelvű szöveget olvasok, nem csak asztrológiai, hanem más témában is, de maradjunk az asztrológiánál. Kicsiny országunk nyelvére arányaiban elég kevés asztrológiai írás, könyv kerül lefordításra a nagyvilágból, és azokból is inkább a bulvár jellegűbbek, mert a komolyabb irományokat a kutya se venné meg, hanem sokkal inkább a könnyedebb stílust kedvelik az olvasók (természetesen van több kiváló magyar szerző, asztrológus által írt könyv, de most nem róluk van szó). Ezért is szoktam keresgélni olyan írásokat, amelyek kevésbé elcsépeltek, unalmasak, hanem a hagyományos ismereteken túl, mást is tartalmaznak, érdekesek és lehet tanulni is belőlük. Ilyen például a bolygók sajátos ciklusa, azon belül is a retrográd ciklusok, amelyről a hazai szakirodalomban a megszokott tartalmakon kívül nem nagyon találunk mást. Ezért is kezdtem összeállítani „jegyzeteket”, a Vénusz és a Mars után a hamarosan retrográdba forduló Merkúrral kapcsolatos gyakorlati útmutatásokat is tartalmazó a napokban megjelenő jegyzetet, hogy itthon is elérhető legyen azok számára, akik hajlandóak mélyebben foglalkozni a témával. Egyébként nem annyira szerencsés kifejezés a jegyzet, mert azért a benne foglaltak jóval túlmutatnak annak fogalmi keretén, de mivel a sorozat ebben a kategóriában indult, ez marad egyelőre.

De visszatérve az eredeti témához, mivel sok idegen nyelvű iromány kerül elém, ezért ha a magyar szövegkörnyezetben visszaköszönnek olyan kifejezések, amelyek szó szerint vannak lefordítva, és még a mondatszerkezet sem magyaros, akkor kétségtelen, hogy valahonnan máshonnan származik, nem a szerző tollából. Eléggé rá van állva a szemem, de a többség számára, pláne laikusok számára fel sem tűnik. Anno volt olyan, hogy valakinek az írásából egy fél mondatot bedobtam a keresőbe, mert olyan ismerős volt, mintha már valahol olvastam volna, és simán megtaláltam az eredeti angol nyelvű cikket (ehhez azért kell egy 8-as Szűz Merkúr meg némi Ikrek érdekeltség is). Egyébként ilyen esetben szerintem a „saját” iromány helyett jobban mutatna, ha a forrás feltüntetésre kerülne, nem lesz ettől kevesebb senki, sőt tájékozottabbnak fog tűnni.

Arról nem is beszélve, ha keresünk egy kifejezést vagy megkérdezzük az AI-t – most már nyugodtan mondhatjuk a „google a barátom” helyett az „AI a barátom” – akkor egy szép kis fogalmazást is kaphatunk, amely a forrásokat is kilistázza (volt, hogy a Centralnet oldalt is felhozta). Ennek is jellegzetes a formája és a stílusa, ezt is könnyen fel lehet ismerni.

Úgyhogy rohamléptekkel haladunk afelé, hogy lassan az asztrológiai írások is közelítenek az egyformasághoz, végül is Vízöntő korban élünk, ahol az egyéniség ritka lesz, mint a fehér holló. De azért érdemes törekedni rá, és minél színvonalasabb tartalmakkal megtölteni a nagy globális adatbázist, mert az egész rendszer a meglévőkből táplálkozik, miközben rengeteg a valótlan információ is.

Ahogy a mesterséges intelligencia nem is olyan régen berobbant az életünkbe és egyre jobban elterjedt, szinte minden iparágban alkalmazzák, és ez csak fokozódni fog. Pláne ahogy az Uránusz végigmegy az Ikrek jegyén a következő bő 6 évben, felmerül a kérdés, ahogy az egészségügyben is pl. a diagnosztikában használatos lett, vajon meddig lesz szükség a valódi asztrológiára és elemzésekre? Vagy esetleg a gépek azért is lesznek megfelelőbbek, mert ők nem viszik bele a saját érzelmeiket, nem vetítenek ki az egyénre semmit, hanem tűpontosan, mivel nem hibáznak, nem számolnak el semmit, az asztrológia szimbólumrendszerére hagyatkozva elemeznek és adnak asztrológiai útmutatást? 

Az AI erre is tudta a választ…és meglepő módon így kezdte: „Olvasva az írást, az az érzésem támadt…”