Szeptember 30-án a Merkúr belépett a Skorpióba, ahol az átlagosnál jóval tovább, egészen december 6-ig tartózkodik. Ennek oka, hogy október 24-én retrográdba fordul, majd november 13-án ismét direkt mozgásba vált, így többször is végigjárja ugyanennek a területnek egy részét.
A Skorpió Merkúr másfajta gondolkodást képvisel, mint az előző hetek Mérleg Merkúrja. Kevésbé érdekli a felszín, sokkal inkább az, hogy mi van mögötte. Kérdez, kutat, összefüggéseket keres, és akkor sem feltétlenül engedi el a témát, ha elsőre nem kap választ.
Ez nagyon jó lehet kutatáshoz, elemzéshez, problémák mélyebb megértéséhez. Ugyanakkor könnyebb lehet bele is ragadni egy gondolatba, egy sérelembe, vagy abba, hogy minden mögött valami rejtett szándékot keressünk.
Most ez a Merkúr egyáltalán nem nyugodt környezetbe érkezett.
Ma, október 2-án egzakt a Merkúr kvadrátja a Marssal és a Plútóval, holnap pedig egzakt lesz a Mars–Plútó szembenállása. Ezzel a három bolygó egy T-kvadrátot alkot.
A Merkúr itt a gondolkodást és a kommunikációt kapcsolja be egy olyan feszültségbe, amelyben a Mars cselekedne, a Plútó pedig mélyebb változást jelez. Emiatt most könnyebben lehetnek élesebbek a szavak, gyorsabbak a reakciók, és nagyobb a késztetés arra, hogy valamit azonnal kimondjunk vagy kikényszerítsünk.
De ezt az energiát nem feltétlenül kell konfliktusban levezetni.
Használhatjuk arra is, hogy kimondjunk valamit, amit eddig kerülgettünk. Hogy utánanézzünk annak, amit még nem értünk. Hogy egy problémának ne csak a felszínét kezeljük, hanem megkeressük az okát. Vagy hogy végre meghozzunk egy döntést ott, ahol már régóta halogatunk valamit.
A Mars adhat erőt a cselekvéshez, a Plútó segíthet felismerni, mi az, amin már nem lehet ugyanúgy továbbmenni, a Merkúr pedig megpróbálhatja mindezt megérteni és szavakba önteni.
Van még egy fontos dolog. Mivel a Merkúr hamarosan retrográdba fordul, ez most nem feltétlenül egy egyszeri történet. Amit most felismerünk, kimondunk vagy elkezdünk, ahhoz később még visszatérhetünk. Egy döntést újra átgondolhatunk, egy beszélgetést folytathatunk, egy problémát más szemszögből láthatunk.
Közben a Mars az Oroszlánban újra aktiválja azt a hosszabb távú bolygókapcsolatot, amelyet korábban kozmikus Bölcsőnek neveztem el. Az Uránusz, a Neptunusz és a Plútó 2024 és 2029 között kialakuló kapcsolatrendszere önmagában is ritka háttérfolyamat, mely ezekben az években bizonyos időszakokban különösen szoros szakaszukhoz érkeznek.
Ritkán adódik olyan időszak, amikor ilyen hosszú távú, civilizációs léptékű ciklusokat jelző bolygók egyszerre kapcsolódnak egymáshoz, és ehhez még gyorsabban mozgó bolygók is társulnak. Most a Mars kapcsolódik ehhez a háttérhez, és a Merkúr is bekapcsolódik egy rövid időre.
Ez azért érdekes, mert a több éven, évtizedeken át épülő folyamatokhoz most olyan bolygók társulnak, amelyek sokkal gyorsabban mozognak, és a cselekvés, a gondolkodás és a kommunikáció szintjén közelebb hozzák mindazt, ami a lassú bolygók szintjén hosszabb ideje formálódik.
Hasonlóan szoros, mindhárom transzcendens bolygót érintő alakzatot a 18. század második felében, 1768–1775 között találunk (a három transzcendens bolygó ekkor egy Nagy Trigont alkotott a föld jegyekben). A mostani alakzat természetesen nem ugyanaz, de éppen ez mutatja, hogy milyen ritka léptékű folyamatokról beszélünk.
Talán éppen ezért érdekes ez az október eleji időszak, ugyanis több, különböző időléptékű ciklus találkozását érzékelhetjük. Az általam korábban kozmikus Bölcsőnek nevezett alakzatot a nemzetközi asztrológiai irodalomban André Barbault francia asztrológus nevéhez kapcsolódóan Barbault-kosárként is ismerik. Barbault a lassú bolygók ilyen együttállásait és kapcsolódásait hosszú távú, civilizációs folyamatok részeként vizsgálta.
Éppen ezért érdekes, hogy Barbault ezt a 2025–2030 közötti időszakot kifejezetten kedvező korszaknak tekintette. Az ő ciklikus szemléletében ez egy olyan időszak, amikor a nagy bolygóciklusok egy új szakaszba fordulnak, és jelentős átrendeződések indulhatnak el.
Most pedig ehhez a hosszú távú háttérhez kapcsolódnak hozzá a gyorsabban mozgó bolygók is, a Mars a cselekvés, a Merkúr pedig a gondolkodás és a kommunikáció szintjén. Ezért különösen érdekes, amikor egy ilyen nagy léptékű háttérfolyamatot egy-egy gyorsabb bolygó időlegesen „bekapcsol” a mindennapok szintjén is.
Úgyhogy most az lehet a legfontosabb kérdés, hogy mit kezdünk azzal az erővel, ami most rendelkezésünkre áll.
Egyéni szinten: Hol kell végre lépni? Mit kell kimondani? És mi az, amit nem erőből kell megoldani, hanem előbb mélyebben megérteni?
Társadalmi szinten pedig talán még nagyobb a kérdés: mit kezdünk egy olyan időszakkal, amikor a régi struktúrák már átalakulóban vannak, az új működésmódok pedig még nem álltak össze? Ez a köztes állapot könnyen tűnhet kaotikusnak, és éppen az a kérdés, hogy ebből milyen új rend tud kialakulni.
Talán ez a néhány éves időszak arra is rávilágít majd, hogy mit is jelent valójában az, hogy egy fényszöget „pozitívnak” vagy „negatívnak” nevezünk. Vajon a harmonikusnak tartott kapcsolatok valóban kedvező változásokat hoznak, vagy az, hogy egy változást jónak vagy rossznak élünk meg, elsősorban attól függ, hogyan érint bennünket és mit kezdünk vele?
