Arab pontok (használt kifejezések)

Jótevő

Egy bolygó, amely könnyen produkál olyan eredményeket, amelyeket általában kedvezőnek vagy “jónak” tartanak. Hogy ezek az eredmények valóban jók-e a szülött számára, az csak idővel derül ki. Természetesen a jótékony hatások a legtöbb helyzetben könnyebben hozzák a kívánt eredményt, mint a rossz hatások. A természetes jótékony hatások a Vénusz, a Jupiter és a Nap általi trigon vagy szextil aspektusok, és minden olyan bolygó, amely jó fényszögeket kap és méltóságban van.

Rossztevő

Egy bolygó, amely nem hoz könnyen „jónak” minősíthető eredményeket. Általánosságban elmondható, hogy a rosszindulatú hatások nem annyira „rosszak”, mint inkább az, hogy több gondolkodást, több tudatosságot és több készséget igényelnek az életvezetésben, mint amennyit a jótékony hatások a legtöbb esetben igényelnek. Valójában a két fő rosszindulatú, a Mars és a Szaturnusz szükséges a jellem és az erő kialakításához. De ezek bármelyike tudatosság nélkül kezelve kevésbé szerencsés eredményekhez vezet. A természetes kártevők a Mars, a Szaturnusz és a Nap, de csak együttállással.

Általános megjegyzés a Jótevőkről és a Rossztevőkről egyaránt

Végső soron az, hogy egy bolygó ártó vagy jótékony hatású, számos tényezőtől függ. Bolygók, amelyeket természetüknél fogva a képletben szereplő egyéb körülmények az ellenkezőjükké alakíthatják. Nem feltételezhetjük, hogy a Vénusz és a Jupiter mindig jó eredményeket produkál, és hogy a Szaturnusz és a Mars mindig rossz eredményeket produkál. Ez egy régi besorolás, és kissé szabadon kell venni. Végül is Ptolemaiosz definíciója tetszik a legjobban. Ptolemaiosz szerint a jótevő olyan bolygó, amelynek természetes hatása mérsékeltséghez és egyensúlyhoz vezet. A rossztevő olyan bolygó, amelynek természetes hatása szélsőségekhez és egyensúlyhiányhoz vezet.

Erős és gyenge

A bolygókat különféle módon lehet erősíteni és gyengíteni. A bolygók erősek, ha olyan jegyekben vannak, amelyekben uralkodnak. Legyengültek, ha ezekkel ellentétes jelekben vannak.

Ha a Szerencsepont az első ház jelzője, akkor a modern nyugati asztrológusok a Szerencsepont fokát az első ház csúcsának tekintik, és abból a pontból egyenlő házakat állítanak fel, a Szerencsepontot Aszcendensként használva. A Project Hindsightban eddig talált anyagból azonban az ókori asztrológusok valójában egy kicsit másként tették, és ez minden régi szövegben jellemző volt a házfelosztásra, beleértve, ma már tudjuk, magát Ptolemaiost is. Mint már említettem, a Szerencse rendszer házait a Szerencsepont jelének 0 fokától 30 fokáig mérték. Ezt a gyakorlatot, amelyet egységes jegyű házfelosztásnak neveztek, nem csak a Szerencseponthoz használták fel, de egyben magával az Ascendenshez is! A házfelosztás egész modern problémája nem létezett a régiek számára. Nem értelmezték külön a jegyeket a házaktól.

A „horoszkóp” szó jelentése „órajelző”, nem „az óra őrzője”, ahogyan a szövegekben gyakran szerepel.

Az órajelző minden olyan pont volt, amely képes megjelölni egy jegyet első házként vagy helyként valamilyen célra. A modern asztrológiában van napjegy-asztrológia, egy olyan technika, amelyet a hivatásos asztrológusok nem tisztelnek széles körben. A napjel-asztrológiában azonban egy ősi gyakorlatot látunk modern kontextusban. A Nap jegyét jelöli első házként vagy helyként. Az összes többi jegy házzá vagy hellyé válik a Nap jegyéhez képest. A modern napjegy-asztrológiával az egyetlen probléma az, hogy a szoláris horoszkópot a szülött apja leírására használták, nem a szülöttre, és csak akkor, ha a szülött nappal született.

A nyugati ősök az Aszcendenst és a Szerencsepontot használták fő órajelzőként. A keleti ősök Indiában az Aszcendenst használták, és a Hold volt az elsődleges órajelző. Itt az az érdekes, hogy a Szerencsepont a Holdhoz köthető pont! Nyilvánvalóan ezek a gyakorlatok összefüggenek.

Az alábbi idézet Paulus Alexandrinustól, a 4. századi szerzőtől:

“A szerencse pedig mindent jelöl, ami a testtel kapcsolatos, és amit az ember élete során tesz. A birtok, a hírnév és a kiváltság jelzésévé válik.”

És Vettius Valens, aki körülbelül egy időben élt Ptolemaiosszal, a következőket írta:

“…a tétel maga a Horoskopos, az élet erejét fogja birtokolni; ebből a tizedik zoidion [jegy] a Közép-ég hatalma, a hírnév ereje; a hetedik az utód ereje; a 4. a föld alatti zoidionból, a fennmaradó helyek pedig a 12 régió erejét fogják birtokolni.”

Egy másik helyen azt írta: “Azt is találtuk, hogy a 11. hely [a jegy háznak véve] a Szerencseponttól nyereségvágyó hely, holmi és javak adományozása, és különösen akkor, ha jótékony hatások érik (fényszögek).”

Ezek az állítások a gyakorlatban megállják a helyüket. Megállapítottam, hogy a Szerencsepont jegye és uralkodója nagyon jó tájékoztatást ad a hivatásról, mivel a X. házzal együtt a pénzszerzésre vonatkozik (a szokásos módon az Ascendenstől számítva). A szerencsepont jegyéből származó tizedik jel arra is nagyon jó, hogy segít leírni a foglalkozás tényleges társadalmi szerepét. A szerencsepontból származó 11. jegynek különleges szerepe van annak meghatározásában, hogy az ember milyen jól és milyen eszközökkel keres pénzt. Azok az asztrológusok, akik ténylegesen pénzt keresnek az asztrológiával, azt tapasztalták, hogy a Merkúr a Szerencsepontjuk jegyében, vagy a Szerencsepont tizenegyedik jegyében áll, vagy ezek bármelyikét uralja. A Merkúr az asztrológia ősi uralkodója az Uránusz felfedezése előtt. És azt kell mondanom, hogy még mindig működik! Az ókori írók azt is mondták, hogy a Szerencsepont és a belőle származó házak a testhez, az egészséghez és a spontán vagy érzelmi alapon végzett cselekedetekhez kapcsolódnak.

Egy másik érdekes Szerencse ház a VII. ház. Bár lehet, hogy valami köze van a kapcsolatokhoz, elsődleges szimbolikája úgy tűnik, hogy abból fakad, hogy magával a Szerencseponttal szemben áll, és a hatás erősebb minél egzaktabb a szembenállás a Szerencseponttal. Az egyik legrégebbi jelentése a VII. háznak a halál volt, mert ott nyugodott le a Nap és kialudt a fénye. Mivel a Szerencsepontnak köze van a testhez, úgy tűnik, hogy a Szerencsepont oppozíciójának van valami köze a betegséghez és a fizikai problémákhoz.

Most a többi ponthoz érkezünk. Jelen írás pillanatában több mint két tucat pontot találtunk, amelyek egyiptomi forrásból származnak. Ennek egyszer s mindenkorra el kell oszlatnia azt az elképzelést, hogy a pontok arabok. A legtöbbjük valójában a Panaretos című könyvből származik, amelyet Hermész Triszmegisztosznak tulajdonítottak. Kétségtelenül legendás figura, akinek nincs történelmi alapja, de bármi, amit a középkor előtt tulajdonítottak neki, nyugodtan betudható hellenisztikus vagy korábbi egyiptomi forrásoknak. A Szerencsepontot a szintén legendás fáraónak és papjának Nechepsónak és Petosirisnek tulajdonították.

Először is több pontot rendeltek a bolygókhoz. Ezek közül a Szerencsepontot, amint említettem, a Holdhoz, a Lélekpontot a Naphoz rendelték. A Lélekpont a második legfontosabb a pontok közül. A képlete nagyon egyszerű. Ugyanaz, mint a szerencse, de a képletben a Nap és a Hold helyzete fel van cserélve.Így a Lélekpont képlete nappal megegyezik az éjszakai Szerencsepont képletével, és fordítva. A következő képleteknek ezt egyértelművé kell tenniük.

Érdekelhet még:
Arab pontok
Arab pontok használt kifejezései
Asztrológia pontja
Szerencsepont