A Vénusz a Nap és a Hold után az égbolt legfényesebben ragyogó jelensége. Ez az élénk fényhatás nagyban növeli a bolygó befolyását és erejét. Tudományos értelemben a Vénusz ugyan bolygóként van nyilvántartva, mivel a Nap fényét veri vissza, ám vizuálisan, a Földről nézve csillagszerű megjelenést ölt. A régi korok csillaglesői is gyakran csillagként azonosították, attól függően, hogy hajnalban vagy este volt megfigyelhető – így született meg a Hajnalcsillag és Esticsillag elnevezés. E kétféle megjelenési forma eltérő archetípusokat idézett: az egyik a harcos, a másik a szerelmes alakját tükrözte.

A Vénusz csillagformája és annak jelentése

A Vénusz mozgása a Földhöz viszonyítva egy ismétlődő, ötágú csillag, az úgynevezett Vénusz-csillag alakját rajzolja ki. Bár más bolygók is hoznak létre különleges geometriai formákat pályáik révén – például hat-, hét- vagy nyolcágú mintázatokat –, a Vénusz az, amely egy tiszta pentagrammát alkot. Ez az ötös szám szimbolikusan a szellemi ihletettséghez, az alkotó képzelőerőhöz kötődik, amely különösen hangsúlyos az emberi természetben. A Vénusz által kirajzolt minta gyakran virághoz – például rózsához – hasonlít, és szimbolikusan is ehhez kapcsolódik.

Ezek a szabályos mintázatok mintha egy egyetemes, magasabb rendű elrendezésre utalnának. Spirituális összefüggésben ezt az isteni tervezés egyik lenyomatának tekintik, amely az isteni szándékot tükrözi – azt a szándékot, amely kapcsolatban áll az emberi szívvel. Ahogy a tudomány mélyebbre hatol a természet és a világegyetem rejtelmeibe, egyre többen hajlanak arra a gondolatra, hogy az univerzumot felépítő formák és arányok nem véletlenek, hanem pontos és gyönyörű rend szerint működnek. A Vénusz által leírt minta középpontja gyakran az emberi szív vagy a fejlődő embrió alakját idézi – találó módon, hiszen ez a bolygó a szerelemhez, a szív kifejezéséhez és a termékenységhez, újjászületéshez is kapcsolódik.

A Vénusz csillag mozgásának rendszere

A Vénusz csillag formáját egy lenyűgöző, ciklikusan ismétlődő mechanizmus hozza létre, amely a Föld és a Vénusz kölcsönös mozgásán alapul, miközben mindketten a Nap körül keringenek. Az állatövi jegyek hátterében ez a forma az időben előre halad, a Földről nézve azonban úgy tűnik, mintha visszafelé haladna – retrográd mozgást végezne.

Amikor a Vénusz az állatövön az óramutató járásának megfelelően halad, a Nap látszólag az ellenkező irányba mozog. A két égitest meghatározott pontokon találkozik, mintha összeérnének, és ez az ismétlődő kapcsolat rajzolja ki az ötágú csillagot. E találkozások nyolcéves időközönként következnek be, mindig kismértékben eltolódva, amíg az egész forma – az egész csillag – mintegy 1250 év alatt vissza nem tér az eredeti kiindulási pontjára. Ezt tekinthetjük egyfajta nagy Vénusz-ciklusnak, hasonlóan a 26 000 éves precessziós periódushoz.

A ciklus részeként, amikor a Vénusz retrográd mozgásba kezd, és közel kerül a Földhöz, kialakul az úgynevezett alsó együttállás, amely során Hajnalcsillagként válik láthatóvá. Amikor pedig előrefelé halad, létrejön a felső együttállás, a Vénusz ekkor a legtávolabb helyezkedik el a Földtől, és Esticsillagként jelenik meg az égen. Ilyen felső együttállás történik éppen most, 2026. január 6-án, a Bak jegyében.

Az alábbi ábra a Vénusz nyolcéves pályaciklusát mutatja be 2018-tól 2026-ig. A ciklus 2018. január 9-én indult egy Telivénusz (F1) fázissal, a Bak 18°57’-én, majd következett az Újvénusz (N2) szakasz 2018. október 26-án, a Skorpió 03°06’-én. Ez a váltakozás – Telivénusz és Újvénusz – folytatódik egészen a jelen pillanatig: 2026. január 6-án ismét Telivénusz fázis jön létre, amikor a Vénusz és a Nap együttáll a Bak 16°22’-én.

Forrás: https://horoscopes.astro-seek.com/venus-cycle-5-petals-of-venus-online-astrology-calendar

Ez alatt az időszak alatt a Vénusz apránként, fokozatos retrográd mozgással térképezi fel az állatövet – minden nyolcéves ciklusban az adott jegy korábbi fokától indul visszafelé. Így éri el, hogy hosszabb távon az összes jegyet lefedje.

Nap-Vénusz együttállások

A jelenlegi időszakban a Nap–Vénusz együttállások az alábbi jegyekben jönnek létre: Kos, Ikrek, Oroszlán, Mérleg, Skorpió és Bak. A csillagpontok mintegy egy évszázadon keresztül haladnak át egy adott jegyen, ezáltal erősen formálva annak minőségeit az adott korszak emberiségére. Ezután körülbelül 150 évig nem történik ilyen együttállás abban a jegyben, így a csillagpontok változása meghatározó hatással van a történelmi időszakokra.

• A Bak jegyében például a jelenlegi ciklus 1986. január 19-én indult el, és az utolsó ilyen típusú együttállás 2077 decemberében fog megtörténni.
• A Kos jegyében ez a sorozat 1929 áprilisában indult el (az 1786-os eseményt követően), és 2037-ben ér véget, majd 2180-ban lesz újra ilyen együttállás ebben a jegyben.
• Az Ikrek jegyében 1964 júniusától egészen 2072-ig figyelhető meg ez a konjunkciós minta, 1821-et követően.
• Az Oroszlánban 1987 augusztusától 2099-ig tart a ciklus, az 1848-as előző sorozat után.
• A Mérleg jegye csak nemrég vált aktívvá – 2022. október 22. előtt utoljára 1879-ben történt itt együttállás.
• A Skorpióban 1926-tól 2026-ig figyelhető meg a csillagpont, az utolsó ilyen együttállás 2026. október 24-én lesz a Skorpió 00°45’-én. Ezt követően a Vénusz csillagpont ebben a jegyben csak 2177-ben tér vissza.

A Nap és a Vénusz által kirajzolt kozmikus mandala nemcsak a geometriai precizitást tükrözi, hanem az abban rejlő harmóniát is. Középpontjában a Föld áll – az a hely, ahol az emberi lélek az önismeret és kiteljesedés útján halad előre.

Felhasznált irodalom:
Arielle Guttman: Venus star rising

Kapcsolódó:
A Vénusz égi mandalája
Vénusz Pentagram mágia
Varázslás a Vénusszal
Vénusz tánca
Vénusz ciklusa és retrográd időszakai